A Tokaj-Hegyalja borvidék kevésbé népszerű része – mint általában minden terület, ami nem Mád, Tokaj, Erdőbénye, Tarcal – Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr. Pedig szép és jó vidék ez, olyan pincékkel, mint a Bodrog Borműhely és olyan nevekkel, mint a Lapis.
A Bodrog Borműhely fiatal történet mindössze 7 éves, ugyanolyan fiatal, mint gazdái Hajdú János és Farkas Krisztián. A duóból Krisztián a borok szócsöve. Vendéglátós és kereskedői múltja alapján pontosan tudja, hogy mi kell a népnek egy kóstolón.
Ő járt nálunk ezen a tavaszi estén nyolc borral és egy nagy vékányi mondanivalóval. A Bodrog Borműhely 4,5 hektárnyi szőlőt dolgoz fel a pincében, alacsony technikai támogatással, hordós erjesztéssel és érleléssel. A területek a Lapis, a Deák, a Barát és a Dereszla dűlőkben található.

Az urak egy kicsit másképpen gondolkodnak a tokaji borokról, mint az mostanság szokás, divatos, trend. Először is a borok nem olyanok, mint amiről a borvidék híres, vagy hírhedett, ki-ki ízlése szerint. Inkább nagy test, a kerekség, picit magasabb alkohol, gazdag gyümölcsök a jellemzői és nem a határozott savak, szikárság, sok ásvány. Mondjuk ez nehéz is lenne, mert a Lapis kivételével a többi terület nem kimondottan erről szól. Ezek elsősorban löszös, bár ásványi anyagban gazdag, és meleg területek, amelyek szép tropikus hangulatot kölcsönöznek a boroknak, amit megtámogat a fahordós érlelés. A reduktív technológia, fiatalos gyümölcsök, citrusok nem annyira jellemzők a Bodrog Borműhely tételeire. Inkább a komolyabb kihívást kedvelőknek ajánlom, mindenképpen ételekkel együtt kell fogyasztani, és mint kiderült ezek a borok a súlyos fogásokat is képesek megtartani.

Pár gondolat a kóstolt tételekről és a 2012-es évjáratról. A száraz borok ebből az évjáratból származtak és azt kell mondanom, hogy készen állnak a fogyasztásra. Mindegyiknek kell még kb. 2 év mire a tetejére ér és ott is fog maradni pár évig. Így véleményem szerint a furmintok 2017-ig biztos helyükön lesznek, a hárslevelű egy kicsit rövidebb ideig. A Lapisból származó borok inkább zárkózott aromatikájuk, savban gazdagok és lendületesek, citrusos, ásványos jegyekkel, inkább tokaji borok, mint fajtajellegesek. A Deák és a Barát dűlő borai inkább az ízekről, súlyról szólnak.

Kóstoltuk a 2010-es Mesést, ami egy szomorodni technológiával készült késői szüret 105 gramm cukorral. Ezek a típusú édes borok, amelyekkel be lehet csábulni az édes fehérborok világába, mert bájos, kedves illatos és azért magasra teszik a lécet. Na és a végére jött a 2010-es 5 puttonyos aszú, ami pedig úgy jó, ahogy van. Gazdag, nem túl édes (156 gramm) és mesés szerkezet, csak így tovább. A borok egy része az üzletben vásárolható, és tudomásom szerint minden tétel gyors szállítási határidővel rendelhető.
A kóstolt borok listája:

 

A borok kóstolásából Kovács Zoltán chef ételei segítségével az ország legjobb ár-érték arányú borvacsorája lett. Ezek az ételek azt is bizonyították, hogy a tokaji fehérborok bármilyen súlyú és alapanyagú ételhez illenek, akár a marhához is. A Lapis Furminthoz egy korianderes lencsesalátát kaptunk, alaszkai tőkehallal, vinaigrette mártással, a Lapis Hárshoz angusmarha burger volt, gyömbéres édeskáposztával és sült paprikával. Volt egy „elődesszertünk” tonkababos, birsalmalekváros tejberizs a Meséshez, és egy fődesszert az aszúhoz, ami egy linzertorta volt, tejszínes sütőtökkrémmel és étcsokoládés mázzal, narancslekvárral. Pompás fogások voltak, a borhoz kreálva.
Hát szóval így éldegélünk mi a Balzac utca 11. szám alatt egy ártatlannak tűnő, kora nyári hangulatú csütörtök este. És ez egy megszokott este volt."

Gonda György